Art deco ház tetőtere
Vogel Jenő
A házon kőtábla emlékezik meg az eredeti építészről, Vogel Jenőről. Vogel Jenő fájdalmasan aluldokumentált építőmester. Születésének éve 1883, de halálozásának évét sajnos nem ismerjük biztosan, feltételezhetően 1943. Szecessziós, neobarokk és art deco öröksége egyaránt díszíti városunkat. 1910-től 1928-ig együtt tervezett a Weidlinger Andor - Weidlinger Tibor testvérpárral, például a VI. Mozsár utca 6. és a VII. Rákóczi út 36. alatti házakat, mindkettőt Sebestyén Bertalan úridivat-kereskedő megbízásából. 1929-től Vogel Jenő önállóan tervezett. Ebből az időből több neobarokk és art deco épülete is ismert. [Kik éltek, kik építettek itt? - Zsidó részvétel Budapest világvárossá válásában. www.ovas.hu]
Szövetség utca 17.
Az art deco úgymond „megmarad” a polgárság stílusának, amelyet a vezetés éppen csak megtűr a kevéssé látható helyszíneken, néhány kivételtől eltekintve. A lakatosok és üvegesek munkája pedig az egyház szolgálatába állt, a polgárságnak maradt az amúgy is gazdaságosabb gyári tömeggyártás.[forrás: Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. Ariton Kft., Budapest, 2016. pp. 16-19.] A 20-as évek végétől hódító útjára indul a klinkertégla, a 30-as évektől a homlokzati mészkőlap-burkolat és a napozóerkély, illetve a műmárvány, üvegtégla és króm a belső terekben. A 30-as évek elejére megjelenik Magyarországon is az áramvonalas stílus, ami a vízszintességet hangsúlyozza tégla-műkő-vakolat sávokkal. „Ez az art deco lecsengő, utolsó szakasza, bármilyen növényi motívum nélkül.”[forrás: Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. Ariton Kft., Budapest, 2016. p. 22.] Mindezeket a jellemvonásokat egyértelműen magán viseli Szövetség utcai házunk, ilyen módon a magyar, diszkrét art deco tipikus példányának tekinthető, kora polgári építészetének tökéletes lenyomatát adja.
Jenő Vogel
A commemorative plaque on the façade pays tribute to the original architect, Jenő Vogel. Vogel was a talented master builder. He was born in 1883, the year of his death is most likely 1943. His work left a distinctive mark on the city, spanning the styles of Secession, Neo-Baroque and Art Deco. Between 1910 and 1928 he collaborated with Andor and Tibor Weidlinger, designing residential buildings such as 6 Mozsár Street (VI District) and 36 Rákóczi Road (VII District), both commissioned by fashion merchant Bertalan Sebestyén. From 1929 onwards Vogel worked independently, producing numerous Neo-Baroque and Art Deco buildings from this later period. [*Kik éltek, kik építettek itt? - Zsidó részvétel Budapest világvárossá válásában,* www.ovas.hu]
17 Szövetség str
Art Deco remained primarily the style of the bourgeoisie, one that the authorities only tolerated in less prominent locations. The crafts of metalwork and glazing came largely under ecclesiastical patronage, while the middle class turned toward the more affordable products of industrial mass-production. [Zoltán Bolla: *Hungarian Art Deco Architecture,* Ariton Kft., Budapest, 2016, pp. 16-19.] From the late 1920s, clinker brick gained popularity; in the 1930s limestone cladding and sun terraces appeared on façades, while interiors featured artificial marble, glass blocks, and chrome. By the early 1930s, the streamlined style also reached Hungary, emphasizing horizontality through bands of brick, artificial stone, and plaster. “This is the final, fading phase of Art Deco, devoid of any vegetal motifs.” [Bolla, p. 22.] All these characteristics are clearly present in our Szövetség Street building, making it a typical representative of Hungarian ‘discreet Art Deco’ and an authentic reflection of the bourgeois architecture of its era.
